Élen járunk a zöldátállásban
Hazánk Európa legjobbjai közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A napenergia térnyeréséről, az eddigi eredményekről Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel beszélgettünk.
A világ legősibb, ma is tömegesen beszélt nyelvét, hangsúlyait, rejtett üzeneteit több mint kétezer éve nem érti a Nyugat. A „nagy nyelvi fal” egyszerre járul hozzá Kína mai sikeréhez és rejtelmességéhez. Hogyan állították ezt az archaikus kódot a kínai modernizáció szolgálatába?
Jing Tsu tajvani születésű nyelvész, a Yale Egyetem professzora. Családjával gyermekként emigrált az Egyesült Államokba, ám édesanyja figyelmet fordított rá, hogy az angol nyelvvel párhuzamosan a kínai kalligráfiát is elsajátítsa. Bár a nyugatiak, köztük Hegel is, évszázadok óta úgy vélték, hogy a kínai nyelv összeegyeztethetetlen a modern élettel, a kislányt magával ragadták az ősi karakterek, olyannyira, hogy felcseperedve a kelet-ázsiai kultúrák tanulmányozásából doktorált a Harvard Egyetemen. Könyve, a Kingdom of Characters – A Tale of Language, Obsession, and Genius in Modern China (a karakterek királysága – mese a nyelvről, a megszállottságról és a zsenialitásról a modern Kínában) arról szól, hogyan készítette fel magát egy archaikus, több ezer éves civilizáció a globális, digitális korszakra.